Quantcast
Channel: Onedoor
Viewing all 652 articles
Browse latest View live
↧

2014-es virágcsokor

December 15, 2014, 8:23 am
$
0
0
  2013 második fele is már a virágokról szólt, de igazán az idei év volt az áttörés, rengeteg új fajjal, új élőhellyel ismerkedtem meg meg. Kicsit úgy érzem, hogy jövőre nehéz lesz ezt túlszárnyalni! Sok energiát és időt fektettem a témába, ezért is gondolom így! De persze egyre több az ismeretem és folyamatosan vannak újabb és újabb lehetőségek! Most is tucatnyi vadvirágot fel tudnék sorolni, ami kimaradt és tervezem, hogy megtaláljam őket! Ezek közül persze vannak, amik miatt sokat kellene utaznom, de van több, ami itt van a Mecsekben és még várat magára. Az orchideákról már szóltam korábban, így ők most kimaradnak, itt olvashattok róluk. Vágjunk akkor bele!
  Az év első nagy fogására nem kellett sokat várnom, bár január nem a legjellemzőbb virágzási időszaka, de az enyhe tél miatt már az év első napján sikerült rátalálnom a Magyar kikericsre. Fokozottan védett, csak a Villányi-hegységben található, a már forgalomból kivont két forintos és a Villányi borvidék címernövénye.
Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)
A Mecsekben is a szokásosnál korábban jelentek meg a geofiton növények. legelőször az illatos hunyor, majd a Szártalan kankalin, már januárban megjelent. Később a hóvirág, májvirág az odvas és az ujjas keltike is tömeges virágzásba lendült.
Illatos hunyor (Helleborus Odorus)
Szártalan kankalin (Primula vulgaris)
Nemes májvirág (Hepatica nobilis)
Odvas keltike (Corydalis cava)
A Téltemetőt keresgéltem a Mecsekben, de aztán feladtam és a botanikus kertben tudtam őket lefotózni még február elején. 
Téltemető (Eranthis hyemalis)
Az apró Ligeti csillagvirágba a Tubes oldalában bukkantam, egyik hajnali futás során a kilátó melletti tisztás egy eldugott sarkában, majd később több helyen is megtaláltam. Valamint sajnálatosan láttam, hogy valakik egy kis csokornyit szedtek belőle és azt csak úgy a turistaút mellett eldobták! Pedig ő is védett!
Ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis)
A Tarka sáfrány egy budapesti utazás alkalmával vettem célba, két múlva mikor újra Szedres felé jártam már elvirágzottak.
Tarka sáfrány (Crocus reticulatus)
A szederesi kirándulás másnapján már a Zselicben kerestem a kakasmandikó, szerencsére jó volt a leírás ezért nem kellett sokáig bóklásznom az erdőben. Nagy élmény volt!
Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)
A leánykökörcsin virágzást idén folyamatosan követtem, hetente többször feljártam a Dömörkapu melletti lelőhelyre.
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
Idén rendes virágzási idejében két helyen is találtam Fekete kökörcsint. Előbb a Jakab-hegy déli lejtőin, majd a Villányi-hegységben is.
Fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans)
Az Illir sáfrányt és a Tavaszi tőzikét Ónodi Miklós barátomnak köszönhetem, mindkét faj egy apró kis populációja él a Mecsekben. Az Illir sáfrány nagy valószínűséggel betelepített, a tőzike talán nem!
Illir sáfrány (Crocus tommasinianus)
Tavaszi tőzike (Leucojum vernum)
Tavaszi héricset idén három területen is találtam. a szokásos mecsekin élőhelyeken kívül, a Villányi-hegységben és a szedresi tarka sáfrányosban is.Sajnos igazán jó képet nem sikerült róluk készítenem.
Tavaszi hérics (Adonis vernalis)
A Kockásliliom miatt a Dráva partjáig utaztam, de megérte. Az ártéri erdő sűrűjében találkoztam a kunkorodó bajuszos szépségekkel.
Mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)
A zergevirágok terén kell, hogy korrigáljam magam, korábbiírásomban tévesem neveztem mecseki zergevirágoknak az általam találtakat. Valójában a keleti és a magyar zergevirágot fotóztam. Reményeim szerint 2015-ben a végére járok a mecsekinek is.
Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)
Keleti zergevirág (Doronicum orientale)
  A lónyelvű csodabogyóval már év elején összefutottam, de virágzó példányával csak március végén találkoztam
Lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum) virágzata
Lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum) termése
A bánáti bazsarózsákat tavaly május elsején fotóztam, idén már április 7-én virágba borulva vártak a szokásos helyen. Emellett még a Zengőn és annak déli előterében is megcsodálhattam a virágot.
Bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica)
A mügékhez eddig nem volt szerencsém, vagy legalábbis nem tudtam, hogy ők azok, de most már ők is kipipálva. A szagosból rengeteg van a Mecsekben az olaszból kevesebb, őt lentebb látható.
Szagos müge (Galium odoratum)
A Misina és a Tubes déli oldalában sokfelé található a Jerikói lonc, könnyű őket felismerni, semmi másra nem hasonlító virágzata és illata miatt.
Jerikói Lonc (Lonicera caprifolium)
A Nagyezerjófű ellepi a Mecsek erdeit, tisztásait kora nyáron. Szép tetszetős és méretes virága sok-sok fotószünetre kényszerített.
Nagyezerjófű (Dictamnus albus)
Egy gemenci futás alkalmával találtam az alábbi sárga nőszirmot, korábban védett volt, ma már kikerült a védendő növények listájából.
Sárga nőszirom vagy mocsári nőszirom (Iris pseudacorus)
A tavaszi után a Nyári tőzike is idei termés, teljesen véletlen Gemencen a Sió egyik holtágának partján volt hozzá szerencsém.
Nyári tőzike (Leucojum aestivum)
Pázsitos nőszirmok általam ismert lelőhelyei is gyarapodtak idén. Misina, Tubes környékén találhatóak kis foltokban.
Pázsitos nőszirom  (Iris graminea)
2014-ben az év vadvirága a Szibériai nőszirom volt, ezért kiemelt figyelmet fordítottam rá, hogy meglegyen. A Pécsi-sík egy vizes-lápos területén nagy tömegben virít.
Szibériai nőszirom (Iris sibirica)
Az utolsó nőszirom pedig a tarka, a Flóra pihenő védett növénykéje.
Tarka nőszirom (Iris variegata)
Az Olasz mügével a Tubes gerincén hozott össze a sors. Sokat kerestem mire meglett, aztán egyszer csak ott voltak az ösvény mellett a lábam előtt.
Olasz müge (Asperula taurina)
Erdei borkóró is kerüli a nyilvánosságot, de azért sokkal könnyebb ráakadni. Mandulásban, Flóra körül található.
Erdei borkóró (Thalictrum aquilegifolium)
Alább pár növényke a Mecsek déli tisztásairól.
Selymes boglárka (Ranunculus illyricus)
Magyar szegfű (Dianthus pontederae)
Borzas szulák (Convolvulus cantabrica)
Mecseki varjúháj (Sedum neglectum ssp. sopianae)
Az alábbiakban a pünkösdi Retyezátban tett kirándulásunk gyűjteményét tekinthetitek meg.Tárnicsok, rododendronok és még sáfrány is volt június elején a hegyek között. A Pompás és a Pettyes tárnics nagy vágyam volt, de a Kárpáti sáfránnyal sem találkoztam mindez idáig.
Kárpáti harangrojt (Soldanella carpatica)
Mocsári Gólyahír (Caltha palustris)

Pompás tárnics (Gentiana clusii)
Pettyes tárnics (Gentiana punctata )
Apró kankalin (Primula minima)
Havasi kökörcsin (Pulsatilla alba)
Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus)
Erdélyi havasszépe (Rhododendron kotschyi)
Kárpáti zergevirág (Doronicum carpaticum)
A Gyapjas gyűszűvirágra Nagyárpád melletti bukkantam. Hazánkban fokozottan védett, eszmei értéke 100.000.- forint.
Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata)
Szent László-tárnics miatt a Zengőig utaztam, kis területen egy-két virágzó egyedet csíptem el. Két hétre rá már hiába kerestem.
Szent László-tárnics (Gentiana cruciata)
Az Örménygyökér vagy Pompás peremizs 1 méternél magasabbra is megnövő virágaira a Komló melletti Kisbattyán körül találtam.
Örménygyökér (Inula helenium)
Pár napot Kaiserbrunnban kempingeztünk is onnan csillag túráztunk a környékre, ennek az útnak pár növénykéjei tekinthető meg alább.
Osztrák zergevirág (Doronicum austriacum)
Sárga gyűszűvirág (Diitalis grandiflora)
A Mecsekben is virító turbánliliommal a Schneeberg oldalában is összefutottam.
Turbánliliom (Lilium martagon)
Erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens)
Barátszegfű (Dianthus carthusianorum)
Havasi gyopár július elején a Hohe Wand Naturpark alpesi virágos kertjében. Augusztus vége felé a Zillertal-i túrán is találtam pár tővel.
Havasi gyopár (Leontopodium nivale)
Nyár közepén a Flórai dolomit sziklagyepen.
Ágas homokliliom (Anthericum ramosum)
Sárga hagyma (Allium flavum)
Sárga kövirózsa (Jovibarba hirta)
Baranyai peremizs (Inula spiraeifolia)
Vajvirággal az apró kis élősködő virággal a Mecsek és a Schneeberg erdeiben találkoztam. Ő is új faj a gyűjteményben.
Bíboros vajvirág (Orobanche purpurea)
A pirítógyökér már ismert volt eddig is. A Mandulás erdeiben a futópálya mentén töménytelen mennyiségben fordul elő.
Pirítógyökér (Tamus communis) bogyói
Két Kelet-mecseki futás során is találtam Kis ezerjófüvet, Közép-Mecsekben nem volt hozzá szerencsém.
Kis ezerjófű (Centaurium erythraea)
Augusztusban egy hetet töltöttem a Ziller-völgyi Alpokban az Eastern Walking csapatával és sok szép virág társaságában. A gyapjúsás még mindig nem sikerült beazonosítanom.
Hegyi kövirózsa (Sempervivum montanum)
Szártalan bábakalács (Carlina acaulis)
Gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare)
Wettstein tárnicska (Gentianella germanica)
Borzas havasszépe (Rhododendron hirsutum)
Tavaszi tárnics (Gentiana verna)
Arany pimpó (Potentilla aurea)
Hegyi árnika (Arnica montana)
Gyapjúsás
Pettyes tárnics (Gentiana punctata )
Őszi virágok közül kettő maradt a végére a Villányi-hegységben talált őszirózsa és a nagyárpádi őszi kikerics.
Csillagőszirózsa (Aster amellus)
Őszi Kikerics (Colchicum autumnale)
Még pár nap van az évből, de én már most kellemes ünnepeket  és virágokban gazdag boldog új évet kívánok minden kedves követőmnek!
↧
Search

Decemberi hajnal a Mecseken

December 19, 2014, 7:07 am
$
0
0
  Átlagos napnak indult, igazából az is volt! De mégis szeretem az ilyen hajnalokat, reggeleket! Öt negyvenkor még az telefoncsörgés előtt kipattantam az ágyból. Kissé elszöszmötöltem az időt és csak hat negyvenkor indultam neki a szokásos utamnak. Szőlő utca, Magaslat út, majd be az erdőbe. Az Irma út elején van egy rész, ahol fel lehet menni a lépcsősorhoz, gondoltam kinézek.
Tettye
Elővettem babzsákomat és egy szikláról valamint a korlátról készítettem pár felvételt, fentebb látszik az eredménye. kissé ferde lett, de nekem tetszik, még egy autó is húzza a csíkot baloldalt. Dömörkapu és a sípálya elhagyása után már lekapcsolt lámpával értem fel a Misinatetőre. Meg sem álltam siettem, hogy még időben a Kis-Tubesi kilátóhoz érjek. Sötétben egy három fős társaság kapaszkodott felfelé az sárgán, rajtuk kívül teljesen kihalt volt az erdő. A kilátónál sem várt senki. Vörösen izzott az ég alja, de még a Nap nem jött fel. Felettünk hatalmas felhők, de a távolban Szársomlyó, a Tenkes és még a Papuk is kirajzolódott. Negyed órát lehettem itt, jó pár kép készült, ezek közül hármat választottam ki.
Felkelt a Nap
Hajnalodik
Tv-torony
Papuk
A Tubes volt a következő állomásom, abban bíztam, talán látszódik a Badacsony. Sajnos hiába keresgéltem nem bukkant fel a távolban. Délre még jó volt a panoráma, nyugatra már kevésbé. Orfű, Komló és a Kelet-Mecsek magaslatain túl más nem volt kivehető. 
János-kilátó
Misina-Tubes gerinc
Lefelé fordulok az avarban sok helyütt illatos hunyorok bújnak ki a földből. Némelyik még csak bimbózik, de van olyan is amelyik már virágzik. A Rotary-hoz érve két nordic walkingozóval és egy futó hölggyel találkozom. Köszönünk egymásnak aztán mindenki megy a maga útjára. 
Illatos hunyor (Helleborus odorus)
A Rotary-kör északi ágán futok tovább, lassan haladok mert nagy a sár és meg-meg állok fotózni. Először egy erdei emlékkőnél, majd egy nyiladéknál, ahonnan Jól látszik a Zengő és a Hármas-hegy. Az Öreg-tölgynél és végül a Rotary és a sárga találkozásánál épült pihenőhelynél tartok rövid fotószünetet. 
"Az ember fáj a Földnek" Vörösmarty
Kelet-Mecsek magaslatai
Az Öreg tölgy
Rotary körsétány
A sárga háromszögön mentem haza, az állatkert mellett elszaladva láttam dolgoznak gőzerővel. Tereprendezés után már egy épület is születőben van. Nyolc után értem a Francia-emlékműhöz. Ott álltam meg utoljára, majd a Szőlő utcán leereszkedtem.
Francia-emlékmű
Uránváros
Mikor hazaértem akkor vettem észre, hogy átléptem a négyezer kilométert a Nike+-ban. Kb két és fél alatt gyűjtöttem ennyit! Jól látszik a mai futáson a megállóim. Az első piros a tettyei, a második hosszú a kis-tubesi, majd az utolsó a tubesi.
4004 kilóméter a Nike+-ban

↧
↧

Orchis x angusticruris - a Bíboros- és a majomkosbor hibridje

December 21, 2014, 1:40 am
$
0
0
  A tavaszi képeimet nézegetve egy igencsak furcsa virágra lettem figyelmes a minap. Kicsit majomkosbor, kicsit bíboros kosborra hasonlított a növényke. Egyből beugrott, hogy én erről már olvastam. Biztos, ami biztos először rákérdeztem nálam tapasztaltabbaktól és megerősítettek, hogy bizony ez az amire gondoltam. Amíg a Bíboros kosbor az egész ország középhegységeiben elterjedt, addig a majomkosbor csak elvétve fordult elő a Mecseken és a Villányi-hegységen kívül máshol. Ezért a két faj hibridje is csak ezen két területen található. Az első példányokat még Millner Pál neves botanikus fedezte fel a Mecsekben. 1960 és 1963 között többször is találkozott a virággal. Azóta is elő-előfordul a Mecsekben és a Villányi-hegységben is. Egyedülisége és ritkasága miatt védett mint minden orchidea hazánkban, igen sérülékeny állománya fokozott figyelmet kíván a természetvédőktől. Nem s szeretném itt közzétenni merre találtam. Legyen annyi elég, hogy a két hegység egyikében. Ezzel korábbi bejegyzésemet is pontosítanom kell, nem huszonnégy, hanem huszonöt orchideafajt vadásztam le idén.
Kicsit bíboros-,  kicsit majomkosbor
Közeli
Orchis x angusticruris - a Bíboros- és a majomkosbor hibridje
↧

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok!

December 24, 2014, 1:19 am
↧

Laza karácsonyi futás

December 26, 2014, 1:12 pm
$
0
0
  Tegnap reggel futottam fel idén harmincharmadszor a Tubesre. Karácsony első napjának hajnalán, le kellett mozognom a szentesti vacsorát. Körülbelül másfél óra alatt fordultam meg. Szokásos Mecsek-maratonos útvonalon mentem fel, nem a legrövidebb úton, hanem tettem egy kis kitérőt a Kis-rét felé. Lefelé az aszfalton döngettem. Senkivel nem találkoztam a Mecsekben, csak az enyém volt az erdő. Szeretem az ilyen hajnalokat. Még napkelte előtt lent voltam a városban, de azért készítettem pár képet az alvó városról és a János-kilátóról.
Karácsonyi hajnal a Tubesen
János-kilátó

↧
↧

Tiszakécske karácsonykor

December 26, 2014, 2:21 pm
$
0
0
  Karácsonyi hazalátogatásunk során immár hagyomány, hogy hajnalonta elmegyek egyet futni a város körül. Ezúttal úgy alakult, hogy csak egy rövid időre mentünk és a futás most elmaradt. Viszont nem voltam tétlen és tettem egy fotóskört Kécskén és lekaptam a helyi karácsonyfát, valamint az adventi fényeket! Utána még leugrottam a kedvenc helyemre a Holt-Tisza partjára. innen fotóztam a fotópályázaton díjazott képemet. A mai napkelte a sűrű felhők miatt nem volt látványos,de azért pár képet és videót csináltam a tóról és azon úszkáló vadkacsákról, hattyúkról.
Adventi koszorú
Mindenki karácsonyfája
Holt-Tisza parti életkép

↧

Dombay-tó maraton

December 29, 2014, 8:09 am
$
0
0
  A novemberi Mecsek 1000-es teljesítménytúra után tegnap újabb túrán vettem részt. Most a Dombay-tó maratont teljesítettük Gábor barátommal. Már hetekkel ezelőtt megbeszéltük, hogy még decemberben megyünk egy hosszabb futásra, így ideálisnak tűnt a hétvégi rendezvény. A karácsonyi bejgli és halászlé  ... ledolgozása miatt is. Az időjárás elég zimankós lett, de már napokkal előtte tudtuk mire számíthatunk. Volt időnk felkészülni és csöppet sem bántuk, hogy végre leesett a hó. Szeretek hóban futni, főleg friss hóban, ebben most volt részem bőven. Egyedül a néhol orkán erejű szél zavart, de azokat ha nem is könnyen de átvészeltem és visszatekintve már csak szép emlék a túra. No akkor lássuk, hogy is alakult a vasárnapunk.
  Hetes indulást terveztünk, aztán az időjárás közbeszólt. Hat óra körül kezdett el havazni, ezért még minimális hó takarta az utakat, könnyedén kijutottunk a Dombay-tó feletti Gyermektáborhoz. Regisztráció után megkaptuk az igazolófüzetünket, térképünket, majd gyorsan átfutottuk és csak fél nyolc után sikerült nekivágnunk. A zöld kereszten hagytuk el az üdülőtelepet, majd a piros kereszten, a bazsarózsa tanösvény mentén értük el a Zengő nyugati oldalát. Innen már az  jól ismert sárgán sétálva értünk fel a megye legmagasabb pontjára.
Zengőn
Háromnegyed óra alatt értük el az első ellenőrzőpontot. Minden elismerésem az ilyen időben kitartó pontőröknek. Az északi oldalon ereszkedtünk, pontosabban csúszkáltunk le a hegyről. Az erős szél itt még nem zavart annyira, mint később a Hármas-hegyen. A Kód1-es pont és a Zengő-kő után tovább nyargaltunk a Réka-kunyhóhoz.
Réka-völgy felső szakasza
A kulcsosház után újabb emelkedő következett. Ezúttal az 520 méter magas Somos-hegy következett. Egy darabig a kék négyzeten, majd mivel jelzett ösvény nem vezet a csúcsra, egy szalagozott jó meredek csapáson jutottunk fel.
Meredek kaptató a Somos-hegyre
A Somos-hegyet északról hagytuk el, majd mikor leértünk én majdnem elmentem a zöldön rossz irányba, de szerencsére Gábor hamar észrevette és korrigált. A kék négyzeten értünk be Kisújbányára, ott pedig a kéken cammogtunk tovább. Egy új esőbeállót is felfedeztünk, majd a Klumpás-tanya mellett elhaladva hagytuk el az apró kis eldugott települést.
Kisújbányán
Rövid séta után a Cigány-hegyi kilátónál találtuk magunkat. Harmadik ellenőrzőpontunknál ittam először egy pohár vizet, pezsgőtablettával. A hidegben nem akart felpezsegni a futás közben pedig jéggé fagyott a polárfelsőm, valamint a szemöldökömön méretes jégdarabok lógtak.
Cigány-hegyen
A következő célpontunk a Szószék volt, újabb ismeretlen hegy következett. Természetesen ide sem vezet fel turistaút és a szalagozást is elvétettük, ezért tökön-paszulyon át mentünk fel. A szomszédos Dobogó csúcson volt az ellenőrzőpont, de szerencsére csak 8 méter a szintkülönbség a két magaslat között. De pár száz méteres gerincen igen erős szelet kaptunk.
Dobogón
Tolna megye legmagasabb pontjáról a sárga kereszten haladtunk, egészen a Kód2-es pontig, ahonnan ismét szalagozott rész következett a somosi-kúttól egészen az 510 méter magas Somosig. A nem túl meredek, néhol még futható rész után a lejtőn szinte végig csúszkáltunk egészen a Vár-völgyi műútig.
Vár-völgyben
Rövid aszfalt, majd a zöld kereszten, a Szederindás-kúttól pedig a piros körön hullámvasutazva értük el a Hidasi völgyet. A völgyben a kéken kocogtunk, majd arról letérve újra a zöld kereszt következett és hamarosan a pusztabányai tisztáson találtuk magunkat.
Hidasi-völgyben
A hatodik ellenőrzőponton kapott forró tea egészen átmelegített. Újult erővel iramodtunk meg Püspökszentlászló felé. Kék háromszögön közelítettük meg a települést, majd annak egyetlen utcáján végigfutva jutottunk el a Bazsarózsa kulcsosházig.
Felújított harangláb Püspökszentlászlón
Ismét forró teát kaptunk, majd tettem egy rövid kitérőt a Diós-kút felé. Kedvenc völgyem téli arcát ismerhettem meg. sajnos a fakitermelés ezt a részt is elérte.
Kedvenc völgyben
Visszafutottam a faluba, majd a már ismert úton el is hagytam azt és, megkezdtem utolsó nagy emelkedőmet. Menet közben Gábort is utolértem és együtt sétáltunk fel a Hármas-hegy csúcsára. Az iszonyat erős szélben mondhatom nagyon megszenvedtünk mire megláttuk a hegy tetején található lokátor állomást.
Hármas-hegy menet
A 603 méter magas tetőn teljesen átfagyva pecsételtünk, majd rövid szünet után elindultunk lefelé. Előbb szalagozott, majd jelzett, később aszfalt úton értünk le Kövestetőre. Az ujjaim majd lefagytak, ezért fényképezni már nem volt erőm. A Zobák felé tartó utat kereszteztük és egy darabig jelzett, majd jelzetlen úton értünk be Hosszúheténybe.
Téli rengetegben
A központban a kocsmában volt az utolsó ellenőrzőpontunk. A végére már szinte elmaradhatatlan forró teának és a meleg épületnek köszönhetően nagyon nehéz volt nekiindulni az utolsó négy és fél kilométernek. Aztán erőt vettünk magunkon és átcammogtunk a célba. A metsző szélnek és a kellő fáradtságnak köszönhetően sikerült egy jó nagyot esnem is a végére. Közben mindkét combom begörcsölt... Három előtt tíz perccel sikerült beérnem, pár perccel később pedig Gábornak is a tábor meleg épületébe. Kicsit több mint hét óra alatt teljesítettük a maratoni távot, az időeredmény csak másodlagos, ebben az időben maga a célba érés is nagy eredmény! Az oklevél és a kitűző után nagyon jól esett a paprikáskrumpli. De itt még nem ér véget a történet, ugyanis a napközben leesett 15-20 centi hó miatt egy autó becsúszott az árokba és amíg nem jött a hókotró, hogy kihúzza a Dombay-tó foglyai maradtunk. Vagy fél órát rostokoltunk az autóban mire kiszabadultunk.

↧

Négy évszak a Mecsekben

December 29, 2014, 8:42 am
↧
Search

2014-ben történt

December 30, 2014, 4:32 am
$
0
0
  Úgy érzem nagyon tartalmas és rengeteg élményben gazdag év van mögöttem. Év elején megműtötték a lábam, ezért másfél hónap kiesett a futásból, a nyár sem a futásról szól, de aztán az szeptembertől belehúztam és egyre többet voltam a terepen. Szakítottam a teljesen egyedüli futásokkal és már két társasággal is rendszeresen járok futni. Az egyik csapatban hárman vagyunk és minden szerda este megyünk egy órát főleg a városban, de néha-néha az erdőbe is bemerészkedünk. A másik team nem állandó mindig máshogy állunk össze van hogy ketten vagyunk, de olyan is volt már hogy több mint tízen indultunk a Mecseknek. Későn világosodik, ezért hajnalban indulunk és általában még sötétben érünk vissza a Tettyére. Na jó szeptemberben és október elején még kivilágosodott mire visszatértünk. Készítettem egy statisztikát!
2014-es futások havi bontásban
  • Össztáv: 1447 km
  • Összes idő: 224 óra 24 perc
  • Elégetett kalóriák: 121260 kCal
A futások 50 %-a hajnalban 36 %-a délelőtt, 5 %-a délután és 9 %-a este volt. Leginkább vasárnaponként és legkevésbé hétfőnként indultam neki futni. Ezen kocogások során 34-szer mentem fel a Tubesre, négyszer-négyszer a Jakab-hegyre és a Zengőre. Ötször voltam a Tiszakécskén és a környékén futni, de négyszer a Villányi-hegységbe is ellátogattam. De több új helyet is megismerhettem a futás révén, mint például a Matty alatti Dráva-szakaszt, vagy épp a Balaton északi és a déli partján is mentem egy-egy kisebb kört. Idén a leghosszabb futásom, mind távban, mind időben a vasárnapi Dombay-tó maraton volt. Körülbelül 43 kilométeres távot a viharos időjárásnak köszönhetően 7 óra 10 perc alatt sikerült abszolválni.
Hidasi-völgyben a Dombay-tó maratonon
  Utazások terén is jól sikerült az év. Három nagyobb volumenű út mellett többször eljutottam a Villányi-hegységbe, a Dráva partjára, de voltam Gemencben, Szedresen és a Zselicben is. Kelet- és Nyugat-Mecsekbe is el-el jutottam. Volt hogy elkerékpároztam egészen Bükkösdig. Nagy élmény volt az érdi Földrajzi Múzeumban tett látogatásom, ami után még felkutattam kedvenc szerzőm egykori, sajnos ma már romos házát is. Jó lenne ha valaki illetékes felkarolná az ügyet és rendbe tenné a házat! Az eszéki kirándulás is nagy élmény volt. Nekem és a gyerekeknek is. Az állatkert után tettünk egy kis sétát a belvárosban is. Jövőre jó lenne kicsi több időt itt eltölteni sok látnivaló van még a városban. Aggteleken az ország túlsó végén is megfordultam idén, erről nem is írtam a blogban. Elég rövid túra volt és nem sok időm volt, nem mellesleg esett az eső:-(
Pietrele-tó a Retyezát Nemzeti Parkban
  A három nagy út közül az első a retyezáti turné. A Szcsecsinszk Bulldozers csapatával töltöttünk négy felejthetetlen napot a hegycsoportban. Pünkösdi kirándulásunk során megmásztuk a Retyezát, a Bukura és a Pelága csúcsot is. Megfordultunk a Pietrele-, a Rossz-, és a Gales-völgyben, voltunk a Lolája-gerincen, a Bukura-, és a Retyezát-hágóban. Találkoztunk viperákkal, mormotával és zergével is. Szebbnél szebb tárnicsokkal, rododendronokkal, kökörcsinekkel hozott össze a sors. A hóolvadás miatt a megáradt patakok vízesései, zuhatagai is meg-megállítottak. Leróttuk kegyeletünket a Tamás-sziklánál kihelyezett Fábián Tamás emléktáblánál. Szállásunk ezúttal nem a Bukura-tó melletti sátrazóhely volt, hanem az Encián ház meleg felső szintjén húztuk meg magunkat.
Sky walk kilátó, Hohe Wand
  Júliusban egy hét szabadságot vetem ki és nyakunkba vettük az országot. Jól megpakoltuk a tinót és elindultunk nyugat-magyarországi körutunkra. A Vadvirág kempingben kezdtünk, a szokásos lellei strandozás után délután továbbálltunk és Reziben találtunk magunknak szállást. Vihart mondtak éjszakára, ezért nem szerettünk volna sátrazni, de a keszthelyi apartman árakat kissé sokallva elindultunk Sárvár felé és Reziben találtuk meg a mi pénztárcánknak legmegfelelőbbet. Másnap esett az eső, de minket ez nem zavart mert egész nap élveztük a sárvári strand meleg vízét. Este megint csak szállás kereséssel telt, Sopron és a Fertő-tó Magyar szakaszának átfésülése után vadkempingezésre szántuk el magunkat. A Páneurópai piknik melletti parkolóban éjszakáztunk az egykori Vasfüggönytől pár méterre. Másnap még lementünk Fertőrákosra, majd egy kis kacskaringó és szabálysértés után átmentünk Ausztriába. Egész nap a Fertő-tó melletti Familienparkban szórakoztunk. Nem csak a gyerekeknek volt nagy élmény! Az éjszakát már a Kaiserbrunn-i ingyen kempingben töltöttük. Kedden felkerestük a Myrafalle vízeséseket, majd délután Bécsújhelyen azaz Wiener Neusadtban kóricáltunk. Este sátrazás Kaiserbrunnban. Szerdán előbb Puchberg am Schneeberget kerestük fel, megnéztük a Sebastian-vízesést, délután pedig felautóztunk a Hohe Wandra. Sky walk kilátó és a Natur Parkban tett kirándulás után tértünk vissza a Höllentalba. Minden kaiserbrunn-i reggelem sétával és futással indult. Hol a Schneeberg, hol a Rax irányába tettem egy kis kirándulást. Csütörtökön elbúcsúztunk a sógoroktól és hazajöttünk. Vasváron felkerestük Tomi sírját, szomorúan láttam, hogy elhunyt édesapja. Terike néni egyedül maradt, most is mint két éve mikor erre jártam kint volt a kapuban. A szívem majd meg szakadt! Estére ismét a Balaton partján voltunk az alsóőrsi Európa kempingben. Ez is egy jól bejáratott helyünk két éve is megszálltunk itt. Annyira tetszett a hel, hogy három éjszakát is itt voltunk. Napközben a medencékben strandoltunk, a Balatonban vízibicikliztünk, este pedig játszoztunk, főzőcskéztünk. Vasárnap hajnalban futottam egy jót a kék túra mentén. Balatonfüredet, Csopakot és Paloznakot is érintettem. Felmentem a Jókai-kilátóhoz, leereszkedtem a Lóczy-barlang bejáratához, de a Koloska-völgyi Cholnoky Jenő emlékművet is megkerestem. azért is írtam hosszabban erről a kirándulásról, mert a blogban csak részleteit említettem és nem tudom, hogy a közeljövőben lesz-e időm megírogatni. Pedig van hozzá rengeteg képanyag és élmény!
Zillertal
  Augusztusban egy nem várt szerencse folytán még eltölthettem egy hetet a Ziller-völgyi-Alpokban. Az Eastern Walking csapatához csatlakozva egy körtúrát terveztünk, amit aztán a helyszínen improvizálva módosítottunk. Az időjárás és egy dél-tiroli nem túl kedves hüttenwirtnek hála. ennek a túrának az első három napja már megíródott és olvasható a onedoor-on, a második három nap folyamatban, csak bokros teendőim miatt még nem sikerült feltöltenem. Hamarosan pótlom az elmaradásomat, ezért nem lövöm itt le a poént.
Kosborok
  A kirándulás és a futás után vagy azok előtt idén a virágok kapták a legtöbb figyelmet 2014-ben. Körülbelül hetven hazánkban védett és fokozottan védett növényt találtam meg. ezek azok, amiket be is tudtam azonosítani. Plusz nyolc hazánkban védett virágra a szomszédos országok hegyeiben bukkantam. Ilyen például a Hegyi árnika, a Szártalan bábakalács vagy épp a Kárpáti sáfrány. A hetvenből huszonöt az orchideák nemzetségéhez tartozik. Olyan ritkaságokat is lencsevégre kaptam mint a Fonák bajuszvirág vagy a Janka sallangvirág.
Fonák bajuszvirág
  A onedoor idén megközelítette az ötvenezres látogatottságot, volt négy olyan hónap amikor háromezer fölé kúszott a havi látogatottság. Tavaly még az ezer fölöttinek is nagyon örültem, 2014-ben csak négy hónap nem érte el a kétezret. A pécsi kilátós bejegyzésemet nem egész két hónap alatt ezerötvenen tekintettétek meg, ezzel már majdnem első a posztok közötti ranglistán. A keresési kulcsszavak között idén robbanásszerűen beugrott az élre az eszéki állatkert. Kevés magyar nyelvű iromány van a témában az interneten, gondolom ennek köszönhetően. Idén eddig 87 bejegyzést tettem közzé, ami több mint a duplája a 2013-as számnak. Téma folyamatosan lenne csak időm és energiám nincs sajnos. Remélem jövőre töretlen lesz a fejlődés az oldalon.
Papuk
  Jövő évi célok még alakulóban vannak, az biztos, hogy a futás terén vannak célkitűzések és ha nem jön közbe sérülés akkor úgy érzem, hogy lesz bennem erő azok végrehajtásához. Nem szeretném lelőni, hogy pontosan mik a tervek, úgyis beszámolok róluk majd a blogon. Túrázás terén nagyon képlékeny még a 2015-ös év, terveim folyamatosan vannak, csak a megvalósításuk terén ütközöm nehézségekbe. Már vagy két éve szeretnék lejutni a határ túloldalára a Papukba és még mind a mai napig nem sikerült. Remélem ezen a téren is lesz áttörés. De az Alpok és a Kárpátok valamelyik hegycsoportjába is szívesen kilátogatnék 2015-ben is. A virágok terén is van még mit keresgélnem, ilyen a kornistárnics, már a második év, hogy nem bukkanok rájuk, pedig több élőhelyükön is kerestem őket. 
Négy évszak a Mecsekben
  Köszönöm az egész éves figyelmet, igyekszem jövőre is meghálálni a bizalmat!
  Kirándulásokban, futásokban és virágokban gazdag Boldog Új Évet Kívánok minden kedves olvasómnak!

↧
↧

Fagyos újévi móka

January 1, 2015, 4:27 pm
$
0
0
  Szilveszteri buli helyett idén is az újévi futást választottam. Tavaly megkerültem a Szársomlyót és megtaláltam a Magyar kikericset, idén nem utaztam ilyen messzire, csak a Közép-Mecsek két látványos völgyét kerestem fel. Virágok miatt most hiába mentem volna, viszont az elmúlt napok időjárása  miatt abban reménykedtem, hogy igazi téli, fagyos arcát mutatja majd a Meleg-mányi- és a Nagy-mély-völgy. Mínusz 15 fokot jósoltak reggelre, ennek megfelelően rétegesen öltözködtem. Két zoknit, a futónadrágot és aláöltözőt, felülre pedig már három réteget is húztam. A csősál ezúttal a nyakamba került és a fejemen vastagabb polársapkát viseltem. Ezen kívül kesztyű, Hoka cipő és az elmaradhatatlan fotóstáska volt nálam. Hat után pár perccel már az utcán álltam startra készen. Egyáltalán nem fáztam, lehet jól voltam öltözve, de nem tűnt extrém hidegnek a hajnal. Nem a Tettye felé kanyarodtam, hanem a Szőlő utcán sétáltam fel a Kikeletig és onnan a zöld kereszten közelítettem meg a Dömörkaput. Addig még a fejlámpát is alig kellett használnom, sőt a Kis-rét felé is lekapcsoltam jó sokáig. Az első fotót a sípályánál készítettem még sötétben, a Tv-torony mögött vagy a felkelő Nap vagy a város fényei narancssárgára festették az eget. A kép persze nem adta vissza a látványt, ezért be se raktam ide. Kantavár, Rábay-fáig sima liba volt az út, ki  volt taposva, nem csúszott... Onnan viszont a piros kereszten már nekem kellett taposnom az ösvényt. Még hét előtt elértem a keresztkunyhót és elkezdtem az ereszkedést a Meleg-mányi-völgybe. Ekkor már végleg lekapcsoltam a fejlámpámat, elég fény szűrődött be a lombkorona nélküli fák között. Az Anyák kútja előtti meredek lejtőt is megúsztam esés nélkül, innen már csak pár lépés a mésztufalépcsők.
Meleg-mányi mésztufalépcsők
A forrástól csordogált a víz a patakmederben, ezért attól tartottam, hogy túl korán jöttem és még nincs megfagyva a vízesés. Részben sajnos így is volt, de azért pár jégkarfiol, jégcsap, jégtorony ...képződmény már keletkezett. Itt már hosszabb fotószünetet tartottam. Föntről, alulról, oldalról is lekaptam, sőt még egy kicsit be is másztam a vízesések közé. A tetején volt a legnagyobb összefüggő jégdarab.
Meleg-mányi zuhatatg
Ha nehezen is de búcsút intettem a mésztufalépcsőknek, mert várt a másik kedvenc mecseki zuhatagom, az Ágnes-vízesés. Ahogy haladtam feléje egyre több és nagyobb felületeken borította jég a patakmedrét. Aztán mikor odaértem először csak a hangját hallottam, a víz csobogása miatt gondoltam itt sem lesz jég. De mikor föléje értem nagyon megörültem, mert teljes szélességében le volt fagyva. Vagy 3-4 méter jégfüggöny alatt csordogált a víz alább. Remek látvány volt, ismét megérte korán kelni és az év is jól indult!
Ágnes-vízesés
A Petnyák völgybe fordulva a zöld jelzésen továbbhaladva folytattam utamat. Ahol a piros jelzéssel találkozik a zöld, ott kellett északra kanyarodnom a Nagy-mély-völgybe. Az első két patakkeresztezést még megúsztam szárazon, de harmadiknál majd térdig szakadt be alattam a jég. Köveken kellett volna átmennem, de azokat teljesen eltakarta a befagyott patakvíz. Két lehetőségem volt, vagy visszafordulok és ugyanarra hazafutok, vagy megpróbálok átkelni. Az első két óvatos lépésnél még megbírt a jég, de harmadiknál elmerültem a jeges vízben. Még két lépés volta túlpart, így mind két lábam elázott mire  túlpartra értem. Innen még minimum egy óra míg hazaérek, gondoltam jól szétfagy a lábam addigra. Szerencsémre többet nem merültem és a folyamatos mozgás miatt fázni sem fáztam.
Nagy-mély-völgy
A Nagy-mély-völgy ezen szakasza elég szűk, az ösvény is néhol a patakmeder szélén halad, majd később kiszélesedik és az út is eltávolodik a pataktól. A Kánya-forrásnál időztem egy kicsit, majd szinte meg sem álltam a Rábay-fáig. Megnéztem a Kantavári-forrás melletti esőbeállót, aztán a piroson kocogtam egészen a Dömörkapuig.
Téli panoráma a Flóra-pihenőtől
A sípályától látszott a Zengő és a Hármas-hegy, gondoltam  kiugrok a Flóra-pihenőhöz onnan még jobb a panoráma a Kelet-Mecsek két 600-as csúcsára. A havas Karolina tengerszemmel nagyon szépen mutattak. A végére egy kis reklám, a Biokom kihelyezett madáretetőjén két szajkó csemegézett. A nagy testű madárból egyszerre csak egy fért oda, felváltva eszegettek. Mikor közelebb mentem csak akkor repültek fel a fákra. Ekkor a kisebb termetű cinegék jöttek, ők bátrabbak voltak nem féltek tőlem. Ha nem vagyok ott akkor valószínű nem marad nekik eleség a házikóban.
Biokom reklámarc - Szajkó
A futás vége 21 kilométer lett, három és fél óra után sem fagytam meg, még a láb-, és kézujjaim is jól viselték a hideget. 
↧

Jeges Flóra és Balázs pihenő

January 3, 2015, 2:04 am
$
0
0
  Mai futásra a Jakab-hegye terveztem, de a tegnapi ónos eső közbeszólt. A Mandulásig jutottam, már addig is nagyon csúszkáltam a kitaposott és tükörjéggé fagyott turistautakon, de ott újraterveztem a reggeli kocogást, nem akartam kockáztatni a nagyobb bajt. Az aszfalt le volt takarítva a Mandulás és a Dömörkapu között. Ez a táv kb. egy kilométer, amíg kivilágosodott itt köröztem. Hét után pedig lementem a Flóra-pihenőhöz.
Hajnal a flóra pihenőnél

Karolina tó
Még nem kelt fel a Nap, de már vörösödött az ég alja. Csináltam pár képet, majd visszamentem a Dömörkapuhoz és onnan a kisvasút sínjei között elkocogtam a Szaniszló pihenőig.
Széncinegék
A Biokom-os madáretetőn rengeteg cinege lakmározott, ide-oda repdestek. A Szaniszló-úton leszánkóztam a Balázs-pihenőhöz, mire ideértem már felkelt a Nap. Jól nézet ki az alattam ébredező  város, a füstölgő erőmű és a távoli Villányi-hegység. A Tettyére levezető lépcsősoron néhol pókjárásban közlekedve csak nagy nehézségek árán jutottam le.
Reggel a Balázs pihenőnél
Innen már a Magaslati úton gyorsan hazaszaladtam, nyolckor már a ház előtt nyújtottam. Tizenkettő kilométer lett végül, jórészt a aszfalton, nem így terveztem, de legalább még időben hazaértem. Ha nekiindulok a Jakab-hegynek, akkor tíz előtt biztosan nem fordulok meg. Ez az ónos eső nem hiányzott, de sajnos a hó is erősen olvad , ha nem jön utánpótlás hamarosan alig marad!

↧

Forgotten Beauty az elfeledett szépség!

January 7, 2015, 2:47 am
$
0
0
  Egy hosszú történet végére értem ma! Nagy öröm ez számomra! Annyira bejött a terület, hogy mindenáron vissza akartam menni, illetve szeretnék mind a mai napig! 2012-ben pünkösdi túránk után hazaérve megrendeltem a Forgotten Beauty című könyvet! Bosznia-Hercegovina 2000 méter feletti hegyeinek angol nyelvű mászókalauza. A rendelés után egyből ki is fizettem a könyvet, majd jött az email, hogy nincs a készletükön. Ezután két hölggyel is leveleztem a hogyan továbbról, sokáig semmi eredménnyel! Már abban is benne lettem volna, hogy bosnyák nyelven küldjék el. Tavaly tavasszal kaptam egy biztató levelet, terveik között szerepelt, hogy nyáron újra kinyomják a könyvet! Aztán semmi hír, egészen 2014 december 24.-ig, Ekkor jött a levél, hogy bár nem sikerült nekik kiadni újra a könyvet, de valahonnan beszereztek egyet nekem és ha újra megadom a címem, akkor elküldik nekem! Nem is kaphattam volna ennél szebb karácsonyi ajándékot! Gyorsan válaszoltam az e-mailre és ma kézhez kaptam a hőn áhított könyvemet! Elöljáróban nagyon jó a könyv! 25 000-es térképmellékletekkel, képekkel, 30 túraleírással teletűzdelt, még az adott terület aknaveszélyes részei is szerepelnek a fejezetekben. Sőt van egy rész a végén, ami csak az aknákkal foglalkozik! Öt tájegységgel kiemelten foglalkozik a könyv (Vranica, Cvrsnica, Prenj, Sutjeska Nemzeti Park, Zelengora és Lelija) és még két fejezetben taglalja a Bjelasnica, Ljubisnja, Cincar és Treskavica környék hegyeit.
Az elfeledett szépség végre megérkezett
2015-re nem terveztem boszniai kirándulást, de a könyv hatására lehet jó lenne újra délre látogatni! 

↧

Helyzetjelentés a Mecsekről (2014.01.08)

January 8, 2015, 3:04 am
$
0
0
  Ma hajnali Mecsek Maratonos futás során voltam idén először fent a Tubesen.  Tavalyi 35 után idén még többször szeretnék felfutni. Szombaton voltam legutóbb terepen, kedden aszfalton futottunk egy órát. Szombat reggeli csúszkálás után kissé féltem, de sokkal jobb most a hó állapota odafent. Akkor csak a Mandulás-Dömörkapuig jutottam, most a szokásos körön felmentünk a Misina-Tubes gerincre is. A városban már keresgélni kell a havat, a Dömörkaputól felfelé még összefüggő hó van. A turistautak le vannak ugyan taposva, de meglepően jól tartottak, még az eléggé kopott talpú Hokámban sem csúsztam el. A pécsi sípályán is van még hó bőven, bár nem síelek, ezért nem tudom, hogy mennyi a minimális hóvastagság, ami még használható. De ahol mi kereszteztük ott még volt bőven. Az aktuális helyzetről a sípálya webkamerájának képéből tájékozódhattok.Főleg az alsó részén van nagyobb hó, fent elhordhatta a szél.
Ma dél előtti állapot (forrás: http://www.idokep.hu/webkamera/sihazpecs)
Jó tempósan mentünk ma, nekem kicsit erős is volt, a felfeléket nagyon megéreztem, lefelé már jobb volt, bár ott meg lemaradtam, mert nem akartam kockáztatni az esést a havas ösvényeken. A hegymenetek 6:20 perc/kilométeresek voltak, lefelé meg volt hogy 5:04-el robogtunk, de átlagban 6 perc/kilométer jött ki. Remélem a következő időszakban ezt a tempót fogom tudni tartani és talán tavaszra egy kicsit még tudok gyorsulni is. Akkor nem lesznek gondjaim és sikerülhetnek a kitűzött célok! A fotóstúrák maradnak a hétvégére, hajnalban és ilyen futásokra nem is viszem magammal a gépet. Ötkor indultunk és mér fél hétkor lent voltunk a városban. Nem akarom feltartani a társaságot, majd lesz még alkalmam fotózgatni.
↧
↧

Éjszaka a Tubesre

January 9, 2015, 5:37 pm
$
0
0
  Minden úgy kezdődött mint egy átlagos péntek este. Hatkor végeztem a boltban, hazasétáltam, megvacsoráztunk, játszottunk, megfürödtünk, majd két Anna, Peti és Gergő mese után elmentek aludni a gyerekek. Ezután megnéztem a kézilabda meccset, közben beöltöztem és tíz után pár perccel elindultam a hegynek. Na ez már nem a szokványos péntek esti program volt. De ma mindenképpen akartam menni egy kört és máskor nem tudtam. Hogy hová azt csak este döntöttem el, de nem szeretek a városban aszfalton futni, éjjel egyedül meg pláne. Akkor inkább az erdőbe megyek, ott csak a rókák szemei világítanak miközben a fák között megbújnak. Szőlő utca tetején a Francia emlékművet fotózgattam mikor oltári nagy szerencsémre pont jött lefelé egy autó. Nekem tetszik a kép, már ekkor éreztem, hogy ha több képet nem is sikerül csinálnom, akkor is megérte elindulnom ilyen késő este! 
Száguldó autó és a francia emlékmű
A hotel kikelet mögötti erdőben bekapcsoltam a lámpám és most már tényleg terepen folytattam a kapaszkodást felfelé. Csütörtök reggeli állapothoz képest sokat olvadt a hó. De a legrosszabb az egészben, hogy az erdőben elolvadt, viszont az ösvényeken ahol le lett taposva még nem és kemény jéggé fagyott. Néhol nagyon oda kellett figyelnem hová lépek. A Kardos út végéig nem volt semmi gond, sőt még a Misina-tetőig futó Bánffay Simon turistaút sem volt vészes. De aztán mikor rákanyarodtam a Tubes gerincre szinte tükörjégen "korcsolyáztam felfelé". Nagyon nagy szerencse, hogy nem estem sehol.
Kis-Tubesről a város
A Kis-Tubesre érve, azért egyre több hó maradt még meg. Kimentem a kilátóba, de az erős szélben csak pár kép erejéig álltam meg. Nem akartam megfázni, inkább gyorsan tova futottam. Innen változott a helyzet, az ösvény nem volt jéggé fagyva, lehetett rajta haladni. Gyorsan át is értem a János-kilátó alá. A nagyon erős orkán erejű szélben nem volt sok kedvem felmenni, de aztán erőt vettem magamon és felkocogtam. Csináltam is erről egy felvételt. A fejlámpám fényén és a szél hangján kívül nem sok minden látható, hallható a videóban.
A  felső szinten meg sem próbáltam fotózni, a lentin készült pár kép, de ilyen időben könnyen bemozdul a fényképezőgép. Nyugatról, északnyugatról fújt a szél, de olyan erővel, hogy majd fellökött.
Tubesről a város
A sárgán lefutottam a Lapishoz és végig arra gondoltam, csak egyszer érjek le az aszfaltra, onnan biztos nem megyek vissza a csúszkálós turistaútra. Aztán mikor ott voltam persze hogy rákanyarodtam a Bányász útra és azon indultam le a Tubica-oldalban. Az út közepe jeges volt azért annak szélén egyensúlyozva, de elég jó tempóban értem le a Mandulásba és onnan tovább a tornapályán. Itt is mint már írtam, az erdőben szinte semmi hó, de az út tükörjég! Remélem holnap leolvad, mert vasárnap már nem akarok csúszkálni mikor erre járok! A Mandulástól a Niké-szobrot vettem célba, ezért egy darabig aszfalt következett, de a szerpentineket lerövidítettem terepen.
Nikétől a város
A kilátónál megálltam és készítettem pár fotót! Majd innen még tíz perc és éjfél után pár perccel már otthon is voltam. Most meg már fél három múlt, úgyhogy megyek aludni! Rövid lesz az éjjel!
↧

Őszies, tavaszias, téli kör a Mecsekben!

January 11, 2015, 1:38 pm
$
0
0
  A vasárnapi szokásos hosszabb futásomra ezúttal nem egyedül mentem. Gábor barátommal tettünk egy nagy kört a Mecsekben. A bejegyzés címe némi magyarázatra szorul. Azért őszies, mert a fákról ugyan már lepotyogtak a levelek, de az erdő sárgás-barnás színekben pompázott, azért tavaszias mert pár kora tavaszi virág már bontja szirmait és végül azért tél mert január 11-e van ma! Hétkor még félhomályban találkoztunk a Tettyén, majd az Irma úton felkapaszkodtunk a Dömörkapuhoz. A hó teljesen elolvadt, de nem csak itt hanem egész utunk során alig-alig maradt az erdőben. A sípálya is teljesen zöld volt már. Kis-rét, Kantavár és a Rábay-fa érintésével értünk a Nagy-Mély-völgy bejáratához. Útközben csak egy-két rövid fotószünetet tartottunk.
Szártalan kankalin (Primula vulgaris)
Az elsőnél egy szép Szártalan kankalin miatt lassítottunk. A műút és a kék jelzés után leereszkedtünk a völgybe, eddig is volt sár, de itt aztán igazán csúszkáltunk. A Kánya-forrás a szokásos csordogálás helyett most három csövön ontotta ki magából a hűs vizet.
Kánya-forrás
Nagy-mély-völgy
Január elsején mikor utoljára erre jártam, itt mindent hó borított, a patakban ugyan volt  víz, de sok helyen teljesen le volt fagyva, most az elolvadt hó miatti többlet szélesen kitöltötte a medret és rengeteg vízesést hozott létre. 
Rengeteg Illatos hunyor és pirosló szúrós csodabogyó bokor kísérte utunkat . A völgykeresztezések most is gondot okoztak, csak most nem a jég, hanem megáradt patak miatt.
Illatos hunyor (Helleborus odorus)
A Petnyák-völgy után a piros és a zöld jelzés egyesült, ezen folytattuk túránkat. A mánfai Kőlyuknál egy rövid fotószünet, majd hamarosan elértük a kecskeháti letérőt. Itt háromszor kellett átugranunk a patakon, majd a zöld körön elkezdtünk felfelé futni, kocogni, majd sétálni a gerincre.
Kecskehát
Kár hogy kevés ilyen gerinc van a Mecsekben! Az egyik legszebb pár száz méteres gerince a hegységnek. A jelzés mindkét oldala meredeken leszakad és egy éles pár méter széles gerincen vezet az ösvény. Tavasszal itt májvirágok, bogláros szellőrózsák díszítik az erdő alját, most még váratnak magukra.
Harangláb, Vágotpuszta
Vágotpuszta előtt jó nagy dagonyában volt részünk, az erdészeti úton. Az apró kis települést gyorsan magunk mögött hagytuk. Nem messze egy furcsa erdei pihenőt is találtunk, egy fotel személyében.
Útszéli pihenőhely
Lóri kulcsosház
Lóri kulcsosházig a zöldön mentünk, majd az után nem sokkal áttértünk a sárga négyzetre. Innen még 5 kilométer volt Lapis és szinte végig emelkedett a turistaút. Az sem tetszett benne, hogy széles erdészeti, majd aszfalt úton kellett futni, Sokszor bele i sétáltam. Nem sokkal kilenc óra után értük el Lapist, onnan pedig a Bányász úton ereszkedtünk le a Manduláshoz. Péntek éjjel itt még jég volt, most viszont már nagyon jó körülmények fogadtak. Nagy megkönnyebbülés volt ez számomra. Jó tempóban pillanatok alatt leértünk a játszóhoz, majd a Roboz-pihenőnél szétváltunk. Gábor még kiment a Dömörkapuhoz és onnan le a Tettyére, én meg a Kikelet és a Szőlő utcán haza.
Francia emlékmű és a Papuk
Székesegyház a magasból
A Francia emlékműtől és a Fenyves Hotel teraszáról még készítettem pár képet a városról és a távolban előbújó Papukról! Három órás futásunk során körülbelül 25 kilométert tettünk meg, 7-es átlag jött ki a végére, a sok fotószünet miatt ez nem is lett olyan rossz. 
↧
Search

Kedd hajnali fejlámpás futás

January 13, 2015, 2:57 am
$
0
0
  Ha kedd akkor fejlámpás futás a Mecsekben. Amikor tehetem részt veszek ezeken a közösségi futásokon, mindig jó hangulatúak, jó tempósak. Köszönet érte a Mecsek Maraton Team-nek és Balázsnak! Kellenek az ilyenek ahhoz, hogy az ember ne csak a saját maga kissé lassúcska tempójával menjen minden alkalommal. Ilyenkor a fényképezőgép is otthon pihen, minimál cuccal indultam ma hajnalban is. A fejlámpám aksija is jó bírta most, az utolsó töltés óta már második bevetését abszolválta. Fél ötkor ébresztett a telefon, öt előtt tíz perccel egy kis nyújtás után elindultam a Tettyére. A Szőlő utca elején találkoztam a Balázzsal, Cili már a Tettyén várt minket. Majd szép lassan mindenki befutott, végül heten plusz a Banán elindultunk felfelé. A szokásos kört mentük, az Irma úton Banán a kutyus egy rövid időre eltűnt, de szerencsére gyorsan meg lett. A Dömörkaputól felfelé a sárgán, majd a sárga kereszten futottunk, egészen a sípályáig semmi hó nem volt az erdőben. Pedig tegnap a sípálya facebook oldalán írták, hogy 5 centi friss hó esett vasárnap délután és éjjel. Kissé kétkedtem is, de aztán mikor odaértünk, összefüggő hó fogadott a nyiladékban. Előtte és még utána is az erdőben szinte semmi jele nem volt! Felfelé az eleje jó tempósan futott mi a Cilivel hátul kicsit lemaradva követtük őket. A Kis-rét után nem sokkal a sárga keresztről áttértünk a sárga háromszögre, ami felvezetett a Misina-tető alsó parkolójához. Innen a sárgán fel a Tubesre. Pénteken jártam utoljára erre, akkor tükörjég volt az ösvény, most viszont az erdőben megmaradt a hó és a turistautat csak magasabban takarta be. De ott is jól tapadt és egyáltalán nem csúszott. A Tubesen bevártak a többiek, onnan a piros háromszögre térve ereszkedtünk le előbb a Lapishoz, majd onnan tovább a zöld kereszten a Remete-rétre. Lapison még volt egy kevés hó, de a Remete-rét felé már eltűnt. A réten egy kevés azért még akadt. Sár annak ellenére, hogy tegnap milyen jó idő volt, alig akadt. Talán pont itt a Mandulás felé kellett kerülgetni pár pocsolyát, dagonyát. Innen már laza, de jó tempós futással leértünk a városba. Ilyen közös futások állandó témája a futócipő, az órák, ruhák ... alig-alig jönnek szóba, de a cipő az minden alkalommal. Kinek milyen van, mennyit bír, milyen lesz a következő, mit írtak róla és még sorolhatnám a kérdések és válaszok tömkelegét! Alább a futás grafikonját láthatjátok, beleírtam pár állomást, megállóhelyet! A csütörtöki szerintem kimarad, de jövő hét kedden újra hajnali fejlámpás futás!
Kedd hajnali fejlámpás futás

↧

Temetjük a telet?

January 14, 2015, 2:38 am
$
0
0
  A hétvégi havazás után, ami a városban inkább eső volt - vagy legalábbis semmi nem maradt meg belőle hétfőre - egész hétre jó időket mondanak, csak egy kevés csapadék várható a hétvégén :-( Lehet vége a télnek? A hosszútávú előrejelzések még mondanak hűvösebb, csapadékosabb időket! De egyre több jele mutatkozik annak, hogy ha lassan is de közeledik a tavasz!
Téltemető (Eranthis hyemalis)
A napokban már láttam a növényhatározós csoportban margitszigeti téltemetős képeket, volt pár percem reggel gondoltam kinézek a botanikus kertbe. Nem is csalódtam, bár még nem annyira tömeges, de pár hét és teljesen beszínezi sárgára az aljnövényzetet.
Téltemető
Azért jó pár bimbós virágot találtam. Ami viszont egy kissé aggaszt, hogy a terület egy része munka terület, remélem nagy odafigyeléssel dolgoznak és nem sínyli meg egy virág sem a munkákat. Pár hét múlva majd ellenőrzöm.
Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)
Egy-két Szártalan kankalin és Illatos hunyor után megláttam idén az első hóvirágomat is. A híres magyar botanikus Kitaibel Pál szobra alatt.
Kitaibel Pál szobra
   A másik amiről még írni akartam, hogy már napok óta milyen jó a panoráma. Minden reggel mikor jövök dolgozni a Péter utca tetejéről élesen látszik a 90 kilométerre lévő Papuk hegység. Kár hogy ilyenkor nem tudok normális időben felmenni a Tubesre, a Badacsony miatt!
Papuk gerinc a távolban
Végére egy kép a megszépült pécsi Gázi Kászim pasa dzsámijáról, a Szentháromságszoborról és a Tv-toronyról! Naponta legalább kétszer megyek itt el, sokszor meg meg állok egy-egy fotószünetre!
Pécsi Széchenyi-tér

↧
↧

Szerda esti 20 kilométer

January 14, 2015, 3:39 pm
$
0
0
  Szerda esténként  Gáborékkal szoktunk futni egy városi kört. Egy kör tíz kilométer, általában ennyi elég is szokott lenni, de ma rádupláztunk! Érzem magamon, hogy egyre jobban bírom, egyre gyorsabb vagyok. Emlékszem még a legelső futásunknál a második kör felénél úgy begörcsölt a combom, hogy percekig kellett nyújtanom a buszmegállóban, mire újra el tudtunk indulni. Aszfalton kevés szinttel már bőven hat alatt tudok menni, most például a húsz kilométeren öt és feles kilométer átlag jött ki! Pedig volt benne pár száz méter színt is. 
  Az útvonalunkat elneveztük kórházkörnek. Ágoston téren találkozunk, Losonc, azt követően pedig a Zerge utcán futunk fel a Havi-hegyre, itt teszünk egy tiszteletkört a templom körüli sétányon, majd a kereszt alatt a fapallókon érünk le a Tettye-térre. Innen a város felett a Magaslati, Surányi és az Angster úton szaladunk egészen a Bálicsi útig. Azon lemegyünk a Sörgyárig, ott nyugatra fordulunk és még kimegyünk az Ifjúság útja és a Kürt utca keresztezésénél található buszfordulóig. Itt teszünk egy tiszteletkört a buszmegállóban és visszafordulunk, a Sörgyárnál viszont tovább megyünk az Alkotmány, Kodály Zoltán, Aradi vértanúk és Kálvária úton, míg vissza nem jutunk az Ágoston térre. 
↧

Hoka Rapa Nui teszt

January 16, 2015, 5:29 am
$
0
0
  Nyolc hónapja vásároltam a címben említett cipőt, azóta beletettem majd 1400 kilométert, ezalatt körülbelül 200 órát volt a lábamon. Sokak szerint nem túl szép cipő, de szerintem nem vészes és különben is nem a külső számít! Nekem előtte két pár Montrail cipőm volt, azokkal sem volt gondom, de a Hoka azért más kategória! :-)
Hoka Rapa Nui gyári állapotban (forrás: www.nomadsport.eu)
Maga céget 2010-ben alapították, tehát nem egy öreg márka a piacon, viszont merőben új irányzatot hoztak be a futócipő gyártásba, emiatt nagyon gyorsan, nagyon nagy népszerűségre tettek szert. Két francia terepfutó bizonyos Jean-Luc Diard és Nicolas Mermoud ötlete alapján a terepfutók "védelme"érdekében találta ki ezt a maximalista irányzatot. Azóta gyártanak terep és aszfalt futócipőket is, leginkább két területre ajánlják a lábbeliket. Az egyik azok tábora akik maraton feletti távokra specializálódtak, ultra távok terepen és aszfalton egyaránt, 24 órás futások .... A másik kör, pedig azon futok, akik egy kis túlsúllyal kocognak, nekik jobban oda kell figyelni az ízületekre. A vastag talp, a nagyobb csillapítás emiatt hasznos számukra! A meglepő külső ellenére, aki kézbe fogja a cipőt nagy meglepetés éri. A nagy bumfordi alak igazán könnyű cipellőt takar.
  Mielőtt még továbbhaladnánk azt azért elöljáróban le kell szögeznem, hogy én nem vagyok jó gazdája a cipőknek. Nem vigyázok rájuk, nincs váltás cipőn, addig nyúzom őket, amíg csak lehet és a végén lecserélem. Sosem volt tisztítva, lemosva ... a cipőm! A sarat a végén lerázom róla, ha beázik akkor meg a folyosón megszárítom. Két naponta használatban van nincs rá módom és lehetőségem, hogy sokat foglalkozzak vele. Ezért messzemenő következtetéseket nem lehet leszűrni, az én amúgy nem is túl objektív, mindinkább szubjektív véleményemből!
Első bevetésen a Szúadó-völgyben

Tapasztalatok:
  • Talp: A csillapítása még mindig ugyanolyan mint új korában. Nem látszik rajta semmilyen összeesés, sérülés... Viszont a mintázattal más a tapasztalatom. Bár hozzáteszem terepre készült a cipő és mostanában (szeptember óta) heti 10-20 km megyek városban is benne. Ezért semmilyen szemrehányást nem teszek a kopásért a gyártóra.  A külső sarokrészen és elől a Hoka logós mintázat tükörsimaságúra kopott.
    A talp 1400 km után
     A a többi részen is kopott a mintázat ott azért még pár milliméteresek a redők. Amíg el nem koptattam addig nagyon jól tartott, emlékszem legelső futásom során, tavasszal a Szúadó-völgybe mentem ki és a nagy dagonyázás közepette alig-alig csúsztam meg. Most télen viszont már állandó problémám a csúszkálás. Ilyen állapotában már sáros,vizes terepre nem használható! De persze használom, mert ugye nincs másik! :-)
    Kicsit ronda, kicsit saras, de szeretem!
  • Felsőrész: Legelőször a talp és a felsőrész összeragasztásáról írnák. Sajnos nekem elengedte a ragasztás, a jobb lábas kívül is belül is, a balos csak belül. Úgy tudom ilyen jellegű probléma nagyon kevés volt a Hokákkal. Nem is értem! Ősz elején vettem észre a bajt, de a folyamatos használat miatt, nem vittem el cipészhez és hogy őszinte legyek semmiféle hátrányt nem érzek a viselésében emiatt! Nedves időben a víz így is úgy is utat talál a vékony szöveten keresztül, attól pedig nem kell tartanom, hogy egyszer csak leesik a talpa!!  
    Elengedett ragasztás
    A felső részen látható négy sáv, nem csak a dizájnt szolgálja, hanem megerősíti a szövetet, jobban tartja a lábat és ellenállóbbá teszi azt. Magáról a szövetről jót is rosszat is hallottam, de én csak pozitívumokat tudok róla írni. Még mindig nem lyukadt, ki, ahol hajlik ott már kezd elvékonyodni, de még tart. Nagyon jól szellőzik, olyan mintha semmi sem lenne az ember lábán! Nem vízálló, de nem is várja el tőle senki, (nem is úgy árulják) viszont nagyon gyorsan megszárad, ha elázik. Többször futottam benne esőben, sőt két hete a Dombay-maratont is ebben teljesítettem. Semmilyen hátrányom nem volt ebből kifolyólag!
    Felsőrész 200 óra használat után
    Gyárilag gyors fűző van benne, de adnak hozzá rendes fűzőket is, ha valami gond lenne azokkal! Csak jókat mondhatok a gyors fűzőről, könnyen állítható, nem lazul, egyszerűen zseniális! Pedig erről is hallottam hideget-meleget! Két rávarrt gumi alá bebújtatva a logó fűző rögzíthető, de pillanatok alatt hozzá is férhető.
  • Belsőrész és a talpbetét: Valahogy olyan a sarkam, hogy minden cipőt kikoptatok hátul! A Hokát ott eddig még nem sikerült! Viszont a jobb belső részen sikerült egy pár centis lyukat csinálnom. Alább látszik az egyetlen belső kopás helye.
    Belső kopás
    A talpbetét is még a gyári van benne, nem csúszkál, ellenben kényelmes! Miért cserélném ki!
Pozitívum:
  • kényelem
  • csillapítás
  • szellőzés
  • gyors száradás
  •  fűzőrendszer
Negatívum:
  • magas ár
  • ragasztások
    "Hoka életérzés" (forrás: http://www.hokaoneone.eu/)

    Összességében meg vagyok elégedve a cipővel, vannak kisebb bajai, ami kellő odafigyeléssel orvosolhatóak, illetve elviselhetőek a nélkül is. Már tervezem milyen legyen a következő! Valószínű tavasszal veszek egy másik terepest, amit már csak terepen fogok használni és a Rapa Nuit városban még jó sokáig fogom használni. A Stinson-on vagy a Mafate speed-en gondolkozom, de lehet megvárom a 2015 tavaszi modelleket, mert lesznek újdonságok úgy olvastam. A Rapa Nui talpmintázata is 2 mm-el vastagszik és Vibram talpat kap idén!
    Havas futás után
    ↧

    Magyar kikerics túra

    January 18, 2015, 3:52 am
    $
    0
    0
      Egész heti jónak mondható idő után mára beborult az ég és szakadt az eső reggel mikor kikeltem az ágyból. Törtem a fejem, néztem az időjárás előrejelzéseket, de végül arra az elhatározásra jutottam, hogy elindulok, megnézem milyen az idő odalent délen. A Magyar kikerics virágzása már javában elkezdődött, ezért biztos voltam benne, hogy találok, csak hát az idő nem épp a legideálisabb volt egy fotóstúrára. Egész végig esett az eső míg leértem a Szársomlyóig, de felkészültem, beöltöztem egyedül a fényképezőgépet feltettem az esőtől. Annak ugyanis nincs semmilyen védőöltözete. Tavaly is ugyanilyen időben fotóztam a virágot, úgy látszik ez már hagyomány lesz, pedig milyen jó is lett volna ragyogó napsütésben is látni őket. A borongós, egyfolytában szemerkélő idő miatt csak rövid túrát tettem, de azt hiszem megérte kijönnöm! Talán legközelebb (jövőre) szerencsésebb leszek!
    Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)
    Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)
    ↧
    Viewing all 652 articles
    Browse latest View live
    Search